Miért mozgolódjon az iskolás?

Aki látott már engem mozogni, tudja, hogy kb annyi testtudatom van, mint egy billenöajtónak. A labdát meg akkor sem vagyok képes megfogni, ha valaki eleve beragasztózva nyomja a kezembe. Mindez annak ellenére alakult így, hogy hét évig kézilabdáztam, sárkányhajóztam, és hosszú ideig eljártam nordic walkingozni is. Emellett naponta fedettpályás távolbanézek. 

Manapság már nem nehéz sportágat választani, és nem is kell egynél megragadni, söt, lehet ezt úgy is csinálni, hogy az embernek nem az az érzése van, hogy rákényszerülünk valamire, mert az az elvárt.

De hogy miért papolnak az egészségtudatos élölények arról, hogy mozogni jó, millió plusz egy érvet tudonék sorolni

• ha nem mozogsz kövér leszel – nyilván alkati kérdés, és ez sem teljesen fekete vagy fehér. Lehet, hogy egy túlsúlyos ember sokkal fittebb, mint egy sovány. Ne is ezért tedd! Engem például soha nem érdekelt, hogy valakinek ilyen vagy olyan a súlyelosztása.  Viszont tudd már felvonszolni a testedet a harmadikra, úgy hogy ne kelljen túlórában csatornafedeleket gyüjteni, hogy meglegyen a vastüdöre valód. Egy átlagos iskolában egyébként legalább napi 3-4 alkalommal kell, hogy a tanoncok valamilyen indokból A-ból eljussanak B-be. Ehhez meg kell, hogy legalább kibirható sebességgel megtegyék a távot.
• A mozgás oldja a frusztrációt. Gondolj bele, mennyi impulzus ér egy 8 évest; naponta új tananyag legalább négy különbözö tantárgyból, szabályok, játékok, amiket meg kell jegyezni, az osztálytársaknak, a barátoknak, a tantónéninek/bácsinak, a szülöknek, vagy épp a nagyszülöknek való megfelelés. A gyerekek még nagyon akarnak, de nyilvánvalóan minél követhetetlenebb a suli sebessége, annál kevésbé lesz motivált.
• A mozgás oldja a gátlásokat. Enyhíti a szorongást. A közös játékok során a gyerekek megtanulják leküzdeni a félelmet, emellett új társakra lelhetnek.
• A szabálykövetés az élet velejárója. De nem feltétlenül szükséges a gyerekkel addig kiabálni, amig le nem veszi a cipöjét, vagy jobbra tart a lépcsön. Meg lehet tanítani úgy is, hogy mindezt játéknak fogja fel. Minden sport valamilyen szabályra épül, és legyen az a gyerek bármilyen rebellis, ha bizonyítani akarja, hogy a közösség része, hajlandó lesz elfogadni a szabályokat.
• Megtanít nyerni és veszíteni. 
• Egy közösség részévé válik. Azért ne azzal kezdjük, hogy belökjük a B-középbe, hogy érezze át, milyen a társas összhang. De a csapatszellemet át kell érezni, így könnyebb is lesz alkalmazkodni, bármilyen helyzetröl legyen szó.
• A mozgás segít a koncentrációban. Az agyi proteinek megszaporodnak, és ez nem valami ismeretlen kórokozó, hanem ezáltal nö a mentális teljesítmény. Azt meg ugye nem kell mondanom, mennyi mindenre kell az agyunk. Azáltal pedig, hogy leizzadunk, megszaporodnak azok a sejtek, amik a memória, illetve a tanulási képesség szempontjából nagyon fontosak.
• Erösiti az immunrendszert. Egy iskolában több a bacilus, mint egy tenyészlaborban, és igen, van, aki úgy fogja meg a kilincset, hogy elötte még a keze a szájában tapogatta a tejfogakat. Jobb esetben csak a sajátjában. Ha nem akarunk a gyermekünk miatt hetente táppénzen lenni, érdemes elgondolkodni, mivel lehet erösíteni a szervezetet.

Nem akarok senkit ráeröszakolni a mozgásra, de egy fejlödö szervezetnek éppen a felsoroltak miatt van nagy szüksége a sportra. Hogy ezt milyen formában visszük be a mindennapokba, rengeteg lehetöség van. Erröl, is lesz szó a következö bejegyzésben.