Mielött belemerülnék a mindennapokba, leírnék pár dolgot, hogy tudd, itt így megy:
- Bécsben egy egyesület felügyelete alatt müködnek a napközik, nem az iskola osztja el a napközistanárokat, hanem ez az állami szervezet, így ök döntik el azt is, hány gyerekre hány pedagógus jut a délután folyamán
- Nem kell tanári diploma, úgynevezett “Freizeitpädagogin” képzéssel (vagy anélkül) is lehet itt dolgozni, de a felvételi eljárás során komoly feltételeknek kell megfelelni. Ha érdekel benneteket, erröl külön bejegyzést is teszek majd fel.
- Háromféle napközi van, nyitott, egésznapos és tanulóklub. Ez is részletezve lesz. Majd. Ne türelmetlenkedj!
Jöjjenek a gyíkok, vagy Gyik-ek, úgyis mindenkitöl ezekre kell válaszolni:
- igen, vannak külföldi gyerekek, egyes kerületekben szinte csak azok vannak
- igen, vannak menekültstátusszal rendelkezök, háborús övezetböl érkezök
- németül folyik a tanítás (csak indokolt esetben beszélünk más nyelven a nebulókkal vagy a szülökkel)
- fizetös a napközi (de nem nekünk adják a pénzt, pedig de szép is lenne)
- fél hatig vagyunk, ez a legkésöbbi határidö, utána eszeveszett telefonálgatás megy, hol van anya/apa
- nem, nem keressük halálra magunkat, éhezni sem éhezünk, tehát sajnálni sem kell. Képesitéstöl függöen, de nagyjából osztrák átlagnak felel meg a fizu
- 32 órában van az átlag heti munkaidöbeosztás, és az átlagnál több szabadság jár (nem mondom meg mennyi, megsértödnél, nem én találtam ki, sok van, de mint tudjuk, sosem elég). viszont nem rendelkezünk vele. Ez azt jelenti, hogy akkor vagy szabadságolva, amikor az állambácsi pihenöidöt fúj.
- van aki igen, de én nem vakarózom a nyári szünetben, vannak kötelezö továbbképzések, mi ezen múlatjuk az idöt (vagy nem, tanfolyamvezetötöl és témától függ – fogok sztorizni)
- nem én vagyok az egyetlen magyar, és nemcsak hazámbeliek dolgoznak itt – van lengyel, török, francia, de még német kollégám is (ne felejtsd Ausztriában vagyunk – és itt nem terem kenguru)
- jelenleg harmadikas az osztályom, nincs magyar gyerekem – de félig magyar van
- van viszont török, szerb, bosnyák, román, csecsen és ahogy a németben szokás undzóvejter
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: